Egy folt a hason egy piros glória körül, Jókai Mór: Az élet komédiásai

egy folt a hason egy piros glória körül

A Pentateuchnak igaza van a teremtés hatnapos voltára nézve.

vörös foltok a kezeken a víz után

Csak hogy a napokat isteni fövényórával mérte, a miben minden lecsorgó fövényszem: egy év. Az egész nap azután százezer év.

A kezdet maga is oly emberi számoknak helyet nem álló végtelenség, mint az örökkévalóság maga. A «mikor? Csak a tegnap! Hát a hét első napja?

hogyan lehet pikkelysömör kezelésére amarant

Hanem a tegnapot már ismerjük. Van egy nagy könyvünk: a föld kérge. Annak valóságos lapjai vannak, mint a könyvnek a levelei, egyik a másikra fektetve; minden lap tizezer, százezer ki tudja, mennyi?

FEKETE GYÉMÁNTOK

A vakmerő emberi tudásszomj keresztülfúrta e lapokat, ásóval kalapácscsal, vésővel, fúróval. Minden lap tele van írva betükkel, tudósításokkal, miket egyik százezred év a másiknak hagyott hátra: örök-halott és örök-beszélő tanujelekkel. Az emberi szellem megtanult azokból olvasni.

Megszámlálta a föld leveleinek a lapjait; kihallgatta a titkos betük beszédét; tanult titkokat a sziklából, a hegyalkotó ázalagok parányaiból; lenézett a górcsővel a földkebel alig látható állatmaradványaiba, mint a hogy behatolt távcsövével az égboltozat végtelenjébe, s rájött a tudatra, hogy lefelé úgy, mint felfelé nincsen «vég».

A legelső lapja e könyvnek, melyet ember felforgatott, a gránit- és porphyr-réteg. Azon alul már nem hatolhatott. Hogy azon alul mi van? Tűz… De milyen tűz? A réteg, mit a vulkán teremt, egy folt a hason egy piros glória körül már csak második lapja a könyvnek. A vulkáni tűz csak a bazaltot szülte; a gránit-alapot «plutói alkotásnak» nevezik.

Pluto neve a mythosz magas értelmében: a föld alatti Isten. És a tüzön túl van a gőz. A mindent egyesítő gőz, melyben együtt él a vas, a gránit, a gyémánt, az arany. Valóban él. Mitől él? Egyik lapot alkotta a tűz, másikat a tenger, az özönvíz, harmadikat vegytani működések, de az az erő, mely a gránitot, mint rezgő kocsonyát tolta elő a földkéreg hasadékaiból, az azt mondja: «Az én nevemet ne kérdd!

  • A tenyéren van egy piros folt és viszket
  • Miért vörös foltok a bőrön

Nála be van csukva a könyv. A vulkáni alkotás már beszél, hogy a föld élt, de rajta még nem élt semmi. Csak ő maga élt, lételét senkivel meg nem osztó viharos életet. Nagy harczai voltak!

krém pikkelysömör bőr sapka

A tűzzel és léggel, saját körfogásával s a hold vonzerejével. A földüllepedések egyes lapjai aztán kezdenek homályos regéket beszélni elmult évezredekről.

  • Epe pikkelysömör kezelése
  • Pikkelysömör kezelése csecsenföldön

Az eltemetett idők állat- és növényvilága ott fekszik kővé vált maradványaiban ez örök lapokon; s a vizsgáló szemei előtt hosszú sorban megelevenül mindegyik. A legelső rétegben még nincsen más növény csak tengerhinár és páfrányok, zsurlók, korpafüvek, mikkel semmi állat nem él, lopva nőszők, s az állatvilágnak csak a legalsó nemei: csigák, kagylók, végtelen változatosságban.

Még akkor ezeké volt a világ. A felsőbb, a siluri rétegben már megjelennek a halak, csoda-alaku vízlakók, miknek másfélezernyi fajából most már sem tengerek, sem folyamok egyetlen hasonlót sem mutatnak fel. A még felsőbb, a devoni rétegben már elkezdődik a saurusok országa. Egy állatfaj, mely hajdan királya lehetett a földnek, hét öles szörnyek, rettentő csontokkal.

Ezekkel együtt sincs még egyéb növény eltemetve, mint páfrány és lycopodium. Egymás husával élt minden állat. A legelső fűevő, az óriási iguanodon a jura alkotásban jelenik meg a kréta-rétegben; a kréta-réteg maga is merő apró csigahéj. A felülkerült földrétegek aztán teli vannak az óriási emlősök maradványaival, s azokkal együvé temetve egy elmult világnak egész összes növényzete, fajonkint összegyüjtve, lenyomtatva egy irtóztató füvészkönyv lapjára.

E fölött élünk mi: a «ma» urai.

FÖLD FELETT ÉS VIZ ALATT

A mi fölött járunk, az a «tegnap». Milyen lehetett az a tegnapi világ? Nap és hold, feljöttekor, lementekor, kétszerte nagyobbnak látszó, mint most. A föld rétegei még át vannak fülve; a tenger még tizszer annyi, mint a föld; annálfogva örök nyár van a két polus között, a víz melegétől s a lég magasságától egyenlősített nyár.

pikkelysömör szuper krém

Csak a két földsarkot fedi jég és hó, hol a nap harántos sugára a föld melegét nem szitja többé. Ott egyszerre átmegy a világ a télbe. Mint a hogy Mars vörös fényű csillagzatán látszik a poluson az a fehér folt, mely a periheliumban fogy, az apheliumban ismét megnő. A száraz földet még csak szétszórt szigetek képezik; a legtöbb szigetnek vulkánja van; némelyiknek több is.

Azok körületét kopár lávaomladék fedi; egy-egy a hó-regiókba emelkedik, jégcsucs lángkoronával; lábaiknál pedig ott terül el az őstermékeny föld azon melegen és nedvesen, a hogy a forró tenger méhéből a napvilágra feljött. Ki tudja hányadik alakulása már ez? Még mindig nem utolsó. A páfrányok, a zsurlók, miket most mint törpe harasztokat ismerünk, akkor óriási szálfák, minőknek a mostani fenyőfákat ismerjük; a fenyők pedig toronymagasságu koloszszok, s a hol fenyő él, ott díszlik a pálma, keverve egymással.

A növényrendszer még zavarban van önmagával; vannak nádak mik hasonlítanak a pálmához; rejtélyes növények, mik közvetítőt képeznek a pálma és a fenyő, s a fenyő és zsurló között.

Az előre ment korszak növényóriásai közül még hiányzottak — a virágok, a rétek tarka színű ékessége; az illat, a méztermő virágsereg még nem volt sehol.

Azt még nem álmodta meg a vajudó föld. S minthogy virág nem volt, tehát méhe sem volt, sem pillangó, sem az ezernyi döngő bogár, mely a virágokat körülrajongja most.

éjjeli pikkelysömör kezelése

És így madár sem volt, a lég még üresen állt. Az énekes madár mind rovarral él. Ha a rovar született volna elébb, mint az énekes madár, örökké le volna tarolva minden erdő, s ha a madár jött volna a rovar előtt, első nap éhen veszett volna. Daltalan, énekhangtalan volt a világ, csak óriásai voltak és szörnyei, s azoknak hangja mennydörgés.

A mi «tegnap»-unkban már az megváltozott. Van már virága fűnek, tollas dalnoka, pillangója a légnek, a mezőnek, az erdőnek. Az ifjabb teremtés korszakának nevezik azt — «pliocene». Szép álom volt ez a teremtő istenségtől!

A szárazföld minden része örökzöld és örökké termő. A fű, mely a rónát borítja, magasságra, növésre a máléval egyenlő, csak hogy örök. A tavak vize, a mocsárok felszine nem henyél, az is be van vonva virág-szőnyegekkel. Az ifjabb tavak felszinét még csak a tórongy zöldje fedi, tarkítva a vizi rózsák, vizi herék virágaival, későbbi korában sűrün betakarja annak széleit a lótusz és nymphaea, kalap nagyságu rózsaszín, fehér és sárga tulipánjait himbálva a rőt eres pergamenlevelek szönyegén, mig a tó közepét mint egy lángoló mozáik lepi be a sárga-vörös urticularia virága.

vörös foltok húzódnak le a fejbőrön

Azután mind jobban urrá lesz a növényzet a viz tükre felett. A vizi cyprus már egész bozótot képez rajta, egy folt a hason egy piros glória körül növények, futó indák tele szövik-fonják; végre áthatol rajta a pandánus és a majomfüge, a növényvilág architectora, mely gyökeret hajt minden ágból, a hány gallya, annyi törzse, mig beépíti, áthidalja sugár-karcsu oszlopaival s betakarja egyetlen, külön választhatlan lomb-padmalyával a vizek országát, s elhódítja azt a mindig terjedő föld birodalmának.

Az emelkedett lapályt aztán örökzöld lomb fedi.

Olvassa el is